Felhasználási javaslat termékeinkhez

Natúr hajdina:

Leggyakrabban kását készítenek belőle, de köretként és levesbetétként is használható. Lisztjéből tészta, palacsinta és kenyér is készíthető (más liszttel keverve). Elkészítése: A hántolt hajdinaszemeket egyes helyeken főzés előtt megpörkölik, ami a belőle készült ételeknek kellemes dió ízt és illatot kölcsönöz. Javasolt a hajdinát az elkészítés előtt néhány órával beáztatni, melynek hatására a szemek jelentős mértékben kb. négyszeresére dagadnak, a főzési idő pedig 20-30 percre rövidül.

Pörkölt hajdina:

Kálcium-, foszfor-, kálium- és magnézium-tartalma jelentős. Nagy mennyiségben tartalmaz rutint (P-vitamin), amely vízben oldódó antioxidáns vegyület. A rutin erősíti a kötőszöveteket, védi a szívet és az érrendszert, csökkenti a bélhámsejtek kóros szaporulatát, s védelmet nyújt a rákkeltő anyagok ellen is. A hajdina a legjobb testmelegítő. Felhasználás előtt mossuk meg alaposan, majd háromszoros mennyiségű vízben kb. 25 perc alatt puhára főzzük. Köretként fűszerekkel, hagymával ízesítve vagy édesen mézzel, mazsolával fogyaszthatjuk.

Kuszkusz:

A kuszkuszt szárazon összekeverjük sóval, meglocsoljuk egy kevés olajjal, majd lobogó, forró vizet öntünk rá, lefedjük, és pár percig állni hagyjuk. Tetszőleges zöldségeket (paradicsom, uborka, paprika, répa), valamint sok petrezselymet és koriandert aprítunk, és mindezt hozzákeverjük a megpuhult kuszkuszhoz. Olajjal, ecettel fűszerezzük, néhány óra alatt összeérleljük.

Hántolt köles:

A hántolt kölest felhasználás előtt ugyanúgy, mint az egyéb magvakat, válogassuk át, vagy legalábbis pergessük át egyik edényből – másikba, hogy az esetleg még szemmel észrevehető apróbb méretű szennyeződéseket – kő, egyéb magvak, stb. – kiválogathassuk. Sajnos a legtökéletesebb hántolással és egyéb előzetes előkészítő műveletekkel sem lehetséges a magvakkal azonos méretű és esetleg azonos fajsúlyú egyebeket eltávolítani, így érdemes szűrőkanálban átfolyó vízzel megmosni. Főzés háromszoros mennyiségű vízben. Fogyasztható köretként vagy főételként. Könnyen emészthető, nem puffaszt.

Bulgur:

Íze semleges, elkészíteni is hasonlóképpen kell, mint a rizst. Egy fontos szabályt véss az eszedbe: ha nagyobb szemű, akkor 1:2 arányban (1 rész bulgur, 2 rész víz) kell megfőzni. Amennyiben viszont apró szemű bulgurt sikerül vásárolnod, elegendő a bulgur mennyiségével azonos mennyiségű forró vízzel leönteni, egyszer megkeverni, majd hagyni, hogy magába szívja a nedvességet és megpuhuljon.

Kevés olívaolajjal lehet lazítani. Készíthetsz belőle hideg salátát paradicsom, uborka, paprika, citromlé és sok petrezselyem vagy menta hozzáadásával.

Csicseriborsó:

A szárított csicseriborsót 1-2 órán át kell főzni, vigyázva arra, hogy ne essen szét és maradjon kissé harapós. Viszont ha felhasználás előtt beáztatjuk 12-24 órára, akkor a főzési időt 30 percre redukálhatjuk. A főzővízbe nem szabad sót tenni. A főtt csicseriborsót lecsepegtetjük, leöblítjük, majd a recept szerint hasznosítjuk. Érdemes sokat főzni egyszerre, a maradék lefagyasztható.
Készíthető belőle leves, főzelék, mártogatós, püré vagy krém, fasírt, pörkölve snack is. Felhasználható továbbá salátákhoz, köretként, vagy tartalmas egytálételek készítéséhez. Jól társítható az ételekben hagymával, paradicsommal, padlizsánnal, továbbá kecske- és juhsajttal is. Mivel semleges ízű, fűszere sokféle lehet, például fokhagyma, szerecsendió, gyömbér, chili, citromlé, római kömény stb.

Szója granulátum:

A szója granulátum vízzel hígítva hasonló megjelenésű, mint a darált-hús. A szója granulátumot 2,5-3-szoros mennyiségű, fűszeres, ételízesítős vízben 10 percig áztassuk. Miután a vizet felszívta, kinyomkodjuk és a darált-hússal megegyező módon használjuk fel, önállóan vagy hússal keverve.

Barna rizs:

A barna rizs attól barna, hogy a hántolás után nem fényezik, emiatt nagyobb a tápértéke, viszont lassabban fő, s keményebb marad. A barna rizs felhasználása megegyezik a fehér rizsekével, kiváló köretekhez, egytálételekhez, illetve diéták remek kiegészítője.
Felhasználás előtt érdemes 8-12 órára beáztatni így hamarabb elkészül, élvezhetőbb, puhább lesz. 2,5 szeres mennyiségű vízzel főzzük kb 45 percig maximum 1 óráig. Kevés sóval fűszerezzük.

Szójabab:

A szójabab igen sokoldalúan feldolgozható és felhasználható nyersanyag. Készülhet belőle szójatej, tofu, miszo, szójaszósz, tempeh, natto, szójaliszt, szójapehely, szója granulátum, natúr szójaszeletek, szójakockák és ezek granulált, lisztté őrölt formái.
A babot mindig meg kell főzni, mert a nyers szója emésztésgátló anyagot tartalmaz, amely megakadályozza a fehérjék lebontását a szervezetben, ezen kívül így eltávolíthatjuk a maghéj alatti keserű anyagot is.

Vörös lencse:

Népszerű lencsefajta különlegesen rövid főzési idővel. Kiváló alapanyag pástétomnak is. Felhasználása: köretként, főzeléknek, levesnek, tölteléknek, salátabetétként vagy pástétomnak. Jó tudni: nagyon rövid a főzési ideje és áztatást sem igényel. Kb. 10-15 perc alatt megfő, és eközben a színe vörösről sárgásra változik.

Fekete lencse:

A lencsét főzés előtt nem kell beáztatni, de érdemes alaposan átmosni és átvizsgálni a szemeket. A nagy szemű lencse főzési ideje kb. 30 perc. Általában levest vagy főzeléket készítünk belőle, pedig egyszerű főtt lencsét kombinálhatunk párolt rizzsel vagy egyéb zöldséges köretekkel, salátákkal is. A kis szemű lencse 15-20 perc alatt átfő, ezért ideális gyors levesek, főzelékek és curry készítéséhez. A kis magvú fekete, illetve a francia puy lencse különösen passzol köretként szárnyasok és halas ételek mellé.

Adzuki bab:

Főzés előtt 8-12 órát áztassuk be, majd főzzük kb 40 percig. Csak akkor sózzuk, meg amikor a bab már puha.Alkalmas köretnek. Kínában, Japánban édességeket is előszeretettel készítenek belőle.

Árpa(gersli):

A gerslit néhány órára hideg vízbe áztatom, majd ugyanúgy készítem, mint a párolt rizst: zsiradékon átpirítom, felöntöm annyi húslevessel, alaplével vagy fűszeres vízzel, amennyi a gersli körülbelül két és félszerese, majd alacsony lángon, fedő alatt párolom, míg be nem szívta az összes vizet. Mivel főzési ideje csaknem kétszerese a rizsének, nehezebb péppé főzni és így elrontani.

Fekete bab:

A fekete bab a proteinben leggazdagabb növényi eredetű ételek közé tartozik. A növényi proteinek részt vesznek a szív-és érrendszeri betegségek, és az elhízás megelőzésében. Rostokban nagyon gazdag. Áztatási idő: kb. 12 óra. Főzési ideje: kb. 2-3 óra. Főzéskor elveszíti fekete színét, szép padlizsán lila színe lesz.

Lenmag:

A lenmag nem csupán kiváló antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik (többek között segít a rák megelőzésében és erősíti az immunrendszert), hanem a magas rosttartalma miatt segíti az emésztést, a benne található omega-3 zsírsavak pedig a szíved egészségét védik. Naponta már 1-2 evőkanál lenmag vagy lenmagolaj elegendő, hogy részesüljünk áldásos hatásaiban. Próbáld ki a pirított lenmagot a salátában, levesben és szendvicsben is, a lenmag ugyanis egy kellemes, ropogós ízt ad hozzájuk. Főzéshez nem ajánlott a használata, de turmixokhoz és salátaöntetekhez kiváló.

Sárga lenmag:

Serkenti az agyműködést, bélmegbetegedések és székrekedés esetén emésztés szabályozására is használható. Szív-és érrendszeri betegségben szenvedőknek vérnyomáscsökkentő hatása miatt is javasolt. A legtöbb esszenciális zsírsavat tartalmazza, amire a szervezetnek szüksége lehet.
Ajánljuk önmagában, mézzel, joghurthoz, kefirhez, süteményekbe, tejbe, gyümölcslébe…A könnyebb emészthetőség érdekében ajánlott a lenmagot megőrölni és ilyen formában hozzáadni az ételekhez.

Zabpehely:

Leginkább használatos formái a zabkása, a zabdara, a zabpehely. Főleg az utóbbi formában közkedvelt. Fogyasztható magában, reggelire müzlibe, kefirbe, tejbe keverve, felhasználható töltelékekhez, süteményekhez, salátákhoz. Míg télen a zabpehely néhány perces forralás után már könnyen emészthető, addig a nyári időszakban még félórás főzés után is emészthetetlen, különösen gyermekek számára. Így célszerű a zabpelyhet 6-8 órára beáztatni felhasználás előtt. A zab könnyű, könnyen emészthető, ugyanakkor tápláló és természetesen nem mellékes tényező, hogy a zabkása gyorsan elkészíthető reggeli étel.

Paradió:

Hazájában és nálunk leginkább nyersen, diákcsemegébe vagy egyéb összeállítású magkeverékekbe téve szokták fogyasztani, de feldarabolva vagy ledarálva a dióhoz, mogyoróhoz és mandulához hasonlóan édességekhez, süteményekhez is felhasználható. Sajtos salátákba, alma és körte mellé fogyasztva is igazi csemege. Magjából olajt is készítenek, de viszonylag hamar romlik, ezért étkezési célra ritkán szerzik be.

Fekete szezámmag:

A szezámmag ízletesebbé válik, ha fogyasztás előtt kicsit megpirítjuk. Meg is darálhatjuk, így a benne rejlő hasznos tápanyagok könnyebben felszívódnak. A fekete szezámmag használható: salátákban, rizzsel keverve, őrölve szója-, mandula-, rizs- vagy zabtejhez, smoothie-khoz adhatjuk, krémet, mártogatót készíthetünk belőle, levesekhez adhatjuk, sült csirkére szórhatjuk, kenyérbe süthetjük, pirított ételekhez adhatjuk.

Búzacsíra:

Fogyasztását mindennapi étrendbe feltétlenül javasolt beépíteni. Nem feltétlenül szükséges házilag csíráztatni a búzát, hiszen készen kapható szárított búzacsíra szinte teljesen ugyanilyen jótékony hatású.Önmagában, vagy akár müzlikbe, tejbe, joghurtokba téve is fogyaszthatjuk. Az ételek besűrítésére is kiválóan alkalmas a liszt mellett. Bármilyen nyers salátába belekeverhetjük. Nagyon ízletes süteményekben is, pl. almás pitébe, az alma közé keverve.

Fenyőmag:

A fenyőmag az olasz konyha népszerű kelléke, már nálunk is terjed.Az értékes magok kinyerése nem egyszerű feladat, kézzel kell azokat kipiszkálni pl. az európai mandulafenyő és a havasi cirbolyafenyő tobozaiból.A kis magok különlegessége a dióra emlékeztető illat és a mandulához hasonló zamat.A dióhoz hasonlóan a fenyőmagot is használják köretek készítéséhez, édes vagy sós ételekhez, húsok, zöldségek, saláták, szószok, torták vagy sütemények ízesítéséhez.

Quinoa:

Akárcsak a rizst, ezt is le kell öblíteni főzés előtt, mert keserű lehet. Bár a legtöbb terméket már megmosták a csomagolás előtt, biztos, ami biztos, érdemes jól átöblíteni. Mivel elég kicsik a magok, ezért akár pelenkával is ki lehet bélelni a szitát, mert különben átbújnak a lukakon a pici szemek. Mosás után kétszeres mennyiségű vízben kell megfőzni, kb. 15-20 perc után, mire az összes folyadékot elfőtte lesz jó. Ha kissé megpirítjuk főzés előtt, enyhén diós íze lesz. Reggelire fogyasztható tejjel, vagy gabonatejjel – kásaként, egyébként pedig minden olyan ételhez, amihez rizst használnánk.
Ismerkedéshez akár a rizs egy részét is kiválthatjuk vele, ekkor a víz a rizs+quinoa mennyiségének kétszerese, kis lángon, fedő alatt addig kell főzni, amíg minden folyadékot felvesz.

Chia mag:

 A chia mag tulajdonképpen íztelen, nem változtatja meg az ételek ízét. Folyadékban a magokon zselészerű anyag képződik, ezért kitűnő ételek sűrítésére. A magok képesek nagy mennyiségű folyadék megkötésére. Használható turmix italokba, gyümölcspépekbe, gyümölcspudingokba, joghurtokhoz, kenyerekbe, nyers krékerekbe, levesekbe, szószokba, süteményekbe, szórható salátákra stb.

Fehér mák:

 A tésztafélék egyik legkiválóbb ízesítője. Kifőtt tésztára szórva (mákos metélt, mákos nudli, mákos derelye), tölteléknek sült tésztába (mákos rétes, mákos kalács, mákos patkó, mákos kifli, máktorta, mákos bukta, mákos felfújt, mákos kuglóf, mákos palacsinta, mákos pite) közkedvelt. Használhatjuk húshoz is (mákos őzgerinc). Préselt olaja kiváló étolaj. A gubó számos gyógyszer alapanyaga, de házi szerként használni tilos!

Árpapehely:

Az árpapehely igen gazdag rostban, ennek köszönhetően tisztán tartja a beleket és a gyomrot, továbbá csökkenti a koleszterin szintet. Rendszeres fogyasztása segít megelőzni a szív és érrendszeri betegségeket, megakadályozza az elhízást és a bélrenyheséget. Felhasználása igen sokrétű lehet. Főételekhez köretként kiválthatjuk vele a rizst. Reggeli alapanyagnak tejfélékkel kiváló, továbbá sokféle kekszek és sütemények összetevője lehet.

Rozspehely:

Igen tápláló, rendszeres fogyasztása fokozza a szervezet ellenálló képességet, növeli a fizikai erőnlétet, erősíti az izomzatot. A kész pehely tartalmazza a teljes gabonaszemet, a szemekben lévő, biológiai szempontból fontos alkotókat, fehérjéket, élelmi rostot, természetes vitaminokat, ásványi anyagokat.

Búzakorpa:

A búzakorpa 54%–ban tartalmaz élelmi rostokat, amelynek nagy része azonban nem emészthető. Az oldhatatlan élelmi rostok vízmegkötő képességüknek köszönhetően fejtik ki jótékony hatásukat az anyagcsere folyamatokra, elősegítik a bélműködést, csökkentik az éhségérzetet. Felhasználása: joghurtba, müzlibe ,levesbe, főzelékbe keverve, kenyér, vagy egyéb pékáru készítéséhez… stb.

Pisztácia:

Héjastul száraz, hűvös helyen hónapokig eláll. A héj nélküli pisztáciát tegyük hűtőbe. Általában héjastól vákuumcsomagolásban vagy ömlesztve vásárolhatjuk meg. Leggyakrabban nyersen, illetve pirítva vagy sózva fogyasztjuk. A pisztácia héjának eltávolítása után az üde zöld színű magokat durvára törve kitűnően díszíthetünk édességeket, rizs- és húsételeket, valamint salátákat.

Lóbab:

Fehérjében és keményítőben gazdag magvai kiváló takarmányt és emberi táplálékot adnak. Nyugat-Európában és a Földközi-tenger menti országokban zöld hüvelyű állapotban is igen népszerű. A kifejlett, zsenge babszemekből kiváló saláta, püré, főzelék készíthető. Zölden vitaminokban és ásványi sókban gazdag. Érett magjából régebben lisztet őröltek vagy szárazbab-főzeléket készítettek. A száraz magban sok a fehérje, de nukleinsavak, szabad zsírsavak is vannak benne. Az őszi zöldségfélék jó előveteménye, mert nitrogénnel gazdagítja a talajt. Nagy zöld tömegével zöldtrágyázásra is kiváló.

Mungó bab:

Héjas állapotban sötétzöld színű. Nagyon hasonló a feles-borsóhoz. A mungó bab nálunk még nem eléggé ismert babfajta. Pedig megérdemelne nagyobb figyelmet, mivel B-vitaminokat és C vitamint is tartalmaz. Magas az ásványi anyag tartalma, vastartalma pedig kiemelkedő. Jó fehérjeforrás, mint a legtöbb hüvelyes növény. A kis babszemek csíráztatásra alkalmasak, felhasználása babcsíraként is sokrétű. Sokféle étel készíthető belőle, meg ugyanúgy leves és főzelék is, mint a hagyományos babból. Könnyen lehet pürésíteni, így tehát pástétom is készíthető belőle, különféle fűszerezéssel…

Amaránt:

Az amaránt a rizshez hasonlóan köretként, töltelékként, kásaként vagy pudingként is elkészíthető, legyen szó akár édes vagy sós fogásról. Lisztje lepénynek, palacsintának, kenyérnek, tésztáknak, süteményeknek lehet alapanyaga. A jobb tésztaállag érdekében ajánlott más lisztfajtákkal (búza-, kukorica-, rizs-, zabliszt) keverve használni. Puffasztott formája panírozáshoz, levesbetétnek, müzli alapnak, desszertek és saláták összetevőinek is megfelel. Gabonaital is készülhet belőlük, mely tejfehérje-allergiásoknak és laktózérzékenyeknek nyújt megoldást. Pirítással még aromásabbá tehető az íze.